Az emberek itt elfelejtették a normális viselkedés alapvető ingereit. Kérdezel - nem válaszol. Mondasz valamit - visszakérdez.

Nem kéne bambulnia-bambul. Nem kéne itt lennie - itt vannnnn. Azt hiszi, hogy nem buta -  mivel tudja ezt gondolni? 

Hosszabb távon ez olyan lehet, mint egy átváltoztató-show: betesznek ide normálisan vagy félnormálisan és tuti, hogy nem fogsz jól kinézni, amikor kikerülsz innen.

Amikor idekerültem öltönyben jöttem. Megkérdezték: honnan jövök? Mondom nem honnan, hanem hová! Mondom jöttem ide. Ezt nem tudták értelmezni. Másik mátrix. Én ilyenekkel például még mindig küzdök. Ebből nem szabad engedni, mert akkor te is "metamorfiumizálódsz". Én felöltözök rendesen. Meg a két kis pajtásom is az irodából. Jó, ez nyilván nem csak a nemjövökotthonkábaéletérzés elleni tiltakozás, hanem mélyebb dolog...de akkor is...könyörgöm. A másik lény az irodából az olyan mindig mint most. Most meg olyan, hogy nem is írom le. A másik hölgy meg minden reggel olyan cuccban mászik le az uborkafának támasztott létráról mint a Anci a Família Kft-ből. Mi meg mindig eddig vagyunk.

Na pusssz.