Most éppen vasárnap van. Olyan érzés van bennem, hogy nyugalom és harmónia vesz körül. Meg sem fordul a fejemben, hogy 24 óra múlva már bőven elszenvedője leszek annak a miliőnek, amit alulszocializált ám mégis valami oknál fogva "edukacionalizált" kollégáim alakítanak ki a hétfő-péntek intervallumban mikrokörnyezetemként.
Ez a két kép, ez a két világ szöges ellentétben áll egymással. Az jár a fejemben, hogy vajh' ezen példányok milyen hangulatban, milyen dolgokkal foglalaltoskodva töltik ezt a számomra egyre nagyobb értékkel bíró, csodálatos két napot?! Tudják egyáltalán, hogy hétvége van? Lehet, hogy csalódottan fodulnak vissza szombaton és vasárnap is a bezárt irodaépület elől? És lehet, hogy csak nem mernek szólni hétfőn, hogy megint az történt velük az elmúlt két napban, hogy nem tudtak bejönni? Lehet, hogy két hősünk egymással találkozik ilyenkor a kapu előtt és dühükben megisznak valahol valamit és dühöngenek, hogy "Mindig ez van Levikém!Rendszerint 5 perc különbséggel egymás után mi vagyunk az elsők akik felveszik a munkát. A másik 3 az irodából mindig utánunk jön. És most meg ez. Mindig csak ez. Senki. Ebben a két napban meg senki nem jön! Áhh" És Levente valószínűleg diadalittasan felnyerít és örül, hogy felettese minden esetben olyan de ollyan jó érzékkel képes a dolgok lényegének egyszerű megragadására.
Vagy nincs is hétvége? Vagy én vagyok hülye? Vagy lehet, hogy én vagyok másik mátrixban? Altzheimerem van vagy csak olyan néha mintha az lenne?
Egy pillanatra eszembe jutott az emeletre felszűrődő isteni ebéd illatának hatására, hogy végül is, azért jó, hogy írjuk ezt a welove-ot, mert amig ezeket meg tudjuk fogalmazni addig tisztában vagyunk azzal, hogy tudunk fogalmazni. Amíg tudunk fogalmazni addig meg nagy baj nincsen. Mert pédául náluk meg biztos, hogy nagy a baj és ők meg nem tudnak fogalmazni. Alkalmazom tehát az oda-vissza indukcióból levezetett deduktív folyamatészleléseket vasárnap. Egy nap tehát felépítette az agyműködésemet.
Holnap megint bemegyek a másik számrendszerbe. Hárman megyünk be kettőjük közé.
